Hűtés és fűtés egyszerre, egy berendezéssel!
Ha nem akarod elolvasni, inkább csak meghallgatnád, indítsd el a fenti lejátszót!
Ventillátoros konvektor
Hűtés,
Otthonunkban számos háztartási berendezés kap helyet, komfortunk és szükségleteink, kvázi – igényeink szerint, persze figyelembe véve anyagi lehetőségeinket is.
A mosógép, a mosogatógép, vagy épp a hűtő-és fagyasztószekrény majdhogynem minden átlagosnak mondott családban megtalálható. Minden munkafolyamatot más és más géppel oldunk meg, ez természetes. A mosógép mosson, a hűtő pedig tartsa hidegen az ételeinket. Ezt a dolga.
Fűtésünk számos módon megoldható, a legáltalánosabb rendszer a központi fűtés. Manapság azonban – persze ennek jó pár okát felsorolhatnám – egyre népszerűbb a klímaberendezéssel megoldott fűtés. Annál is inkább, mert otthonunk melegítésére már igen széles körben elterjedt megoldás a légkondicionáló.
Ezért aztán – miután itt lehetőségünk van, hogy úgy mondjam, két legyet ütni egy csapásra, ha már a beszerelés mellett döntünk, miért ne oldanánk meg a hűtést és a fűtést egyszerre, egyetlen berendezéssel?
Azt javaslom, tegyük ezt!
A ventillátoros klíma (más néven „fancoil”) segítségével – még akár egy időben is – lehetőségünk van fűteni és hűteni is otthonunkat.
A ventillátoros klíma hatásmechanizmusa a levegő mozgatása, ennek segítségével növeli, vagy épp csökkenti a beltéri hőmérsékletet – igényünk szerint. A hőcserét egy tekercs végzi (kalorifer), a beltéri levegőt mozgatva csökkenti vagy épp növeli a hőmérsékletet.
A ventillátoros klímaberendezés alapvető részei a bordázott vízcsövek, melyekben víz áramlik és a közöttük keringő levegő adja le, illetve veszi fel a hőenergiát személyes igényünk szerint, melyet beállítunk. Abban az esetben, ha az úgynevezett négycsöves típust választjuk, akkor a készülékek hűteni és fűteni egymástól függetlenül is képesek egy időben.
Helyszükséglet szempontjából is kiválóak, illetve óriási előnyük, hogy nem igényelnek külön bel-és kültéri egységeket, hiszen a levegőmozgás és a hőcsere is egyetlen eszközön belül történik. Hőleadó felülete jóval nagyobb a radiátorénál, így sokkal alacsonyabb hőmérsékletű víz is megfelelő ugyan olyan fűtési hatékonysághoz. (Akár negyven fokos is, a kazánoknál jellemző nyolcvan fok helyett.)
Javaslom, ha most gondolkodna valaki fűtési-hűtési rendszer kialakításán, vegye számításba ezt a lehetőséget is!
Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő
