Lakhatási támogatás vége
Ha nem akarod elolvasni, inkább csak meghallgatnád, indítsd el a fenti lejátszót!
Munkáltató cégeknek januártól már nem jár az államtól lakhatási támogatás arra, hogy munkavállalók részére lakhatást biztosítsanak.
Újabb kedvezmény megvonásnak is tekinthető a kormány rendelete, mi szerint a munkáltatók nem kapnak állami támogatást a dolgozóik lakhatásának biztosításához.
Idén január első napján megszűnt az a lakhatási támogatás melyet mobilitási célú lakhatásokra lehetett igénybe venni. Illetve a lakáscélú munkáltatói lakhatási támogatás adómentessége is véget ért.
Mikortól kell megfizetni:
Januártól kezdve, ha a munkáltató távolabbi régiókból kíván dolgozókat alkalmazni, s részükre bérleményt tart fenn a cég költségén. Akkor az után – mint bérjövedelem után – adót köteles fizetni, lakhatási támogatás már nem jár.
Ami a munkásszállásokat illeti, az itt elhelyezett dolgozókkal kapcsolatos juttatási feltételek viszont kedvezően alakulnak. Tavaly még feltétel volt, hogy annak a munkavállalónak, akit munkásszálláson helyezett el a munkáltató cég. Nem lehetett bejelentett lakóhelye ugyan azon a településen, ahol dolgozott. Mostantól csak akkor nem minősül adómentes juttatásnak a szálláson történő elhelyezés. Ha a dolgozó a lakásban az ingatlan értékének ötven százalékát meghaladó összegű tulajdonjoga van. Vagy haszonélvezeti joggal bír, – ami persze haszonélvezeti joggal nem terhelt – ugyan azon a településen, ahol dolgozik.
Ugyan ilyen munkásszállásnak minősül az is, ha a munkavállaló az ingatlanban legfeljebb egy helyiséget használ. Tehát ha mondjuk egy szállodának nem minősülő – úgynevezett kereskedelmi – szálláshelyen biztosítanak számára lakhatást. Amennyiben étkezési kedvezményt is, vagy netán ingyenes étkezést biztosítanak a munkavállaló számára, az már nem esik az adómentes kategóriába.
Tehát, ha egy cég a dolgozójának támogatást kíván nyújtani ilyen jogcímen, akkor számolnia kell azzal, hogy ez a juttatás bizony adóköteles. A tavaly év végén megszületett Személyi jövedelemadó törvény szabályait lesz kénytelen követni. (forrás:MTI)
Albérleti árak:
Utána néztem egyes városokban, különösen azokban, ahol a munkavállalók nagy része más településekről (sok esetben külföldről) vállal munkát egy-egy ipari parkban, hogy milyen albérletárak vannak.
Komáromban például – egy ismerősöm beszámolása szerint – a nemrég átadott akkumulátorokat gyártó cégnél a külföldi munkavállalók – köszönhetően nyilván a tulajdonjogoknak is – száma eléri, sőt meg is haladja a hatvan (!) százalékot. Ez természetesen magától érthetően azt eredményezi, hogy ezeknek az embereknek szállást is kell nyújtani. A munkáltató tehát bérleményeket keres, hiszen a cégnek még magas bérleti díj mellett is megéri a munkavállalóit elhelyezni.
Fenti tények egyenes következménye, hogy ebben a városban az albérlet árak már olyan mértékű növekedést mutatnak, ami a környező falvakban, vagy városokban élő magyar emberek számára túlzás nélkül elérhetetlenek.
Míg egy két évvel ezelőtt a dunántúli kisvárosban egy kétszobás albérlet rezsi nélkül hatvan-nyolcvanezer forintért elérhető volt, az idei év elején már a dupláját kérik érte. De nem ritka, hogy egy ötven négyzetméteres ingatlan havi bérleti díja a százötvenezer forintot is meghaladja. A hirdetések szinte fel sem kerülnek az ingatlanos oldalakra, már el is keltek a lakások.
Gondolom, felvet néhányunkban jó sok kérdést, véleményt, esetleg indulatot is, Ez a tény, és le lehet vonni nem kevés következtetést is, hogy vajh’ hova tartunk.
Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő
