Lakhatási támogatás vége

lakhatási kedvezmény vége

Lakhatási támogatás vége
Ha nem akarod elolvasni, inkább csak meghallgatnád, indítsd el a fenti lejátszót!

Munkáltató cégeknek januártól már nem jár az államtól lakhatási támogatás arra, hogy munkavállalók részére lakhatást biztosítsanak.
Újabb kedvezmény megvonásnak is tekinthető a kormány rendelete, mi szerint a munkáltatók nem kapnak állami támogatást a dolgozóik lakhatásának biztosításához.

Idén január első napján megszűnt az a lakhatási támogatás melyet mobilitási célú lakhatásokra lehetett igénybe venni. Illetve a lakáscélú munkáltatói lakhatási támogatás adómentessége is véget ért.

Mikortól kell megfizetni:

Januártól kezdve, ha a munkáltató távolabbi régiókból kíván dolgozókat alkalmazni, s részükre bérleményt tart fenn a cég költségén. Akkor az után – mint bérjövedelem után – adót köteles fizetni, lakhatási támogatás már nem jár.

Ami a munkásszállásokat illeti, az itt elhelyezett dolgozókkal kapcsolatos juttatási feltételek viszont kedvezően alakulnak. Tavaly még feltétel volt, hogy annak a munkavállalónak, akit munkásszálláson helyezett el a munkáltató cég. Nem lehetett bejelentett lakóhelye ugyan azon a településen, ahol dolgozott. Mostantól csak akkor nem minősül adómentes juttatásnak a szálláson történő elhelyezés. Ha a dolgozó a lakásban az ingatlan értékének ötven százalékát meghaladó összegű tulajdonjoga van. Vagy haszonélvezeti joggal bír, – ami persze haszonélvezeti joggal nem terhelt – ugyan azon a településen, ahol dolgozik.

Ugyan ilyen munkásszállásnak minősül az is, ha a munkavállaló az ingatlanban legfeljebb egy helyiséget használ. Tehát ha mondjuk egy szállodának nem minősülő – úgynevezett kereskedelmi – szálláshelyen biztosítanak számára lakhatást. Amennyiben étkezési kedvezményt is, vagy netán ingyenes étkezést biztosítanak a munkavállaló számára, az már nem esik az adómentes kategóriába.

Tehát, ha egy cég a dolgozójának támogatást kíván nyújtani ilyen jogcímen, akkor számolnia kell azzal, hogy ez a juttatás bizony adóköteles. A tavaly év végén megszületett Személyi jövedelemadó törvény szabályait lesz kénytelen követni. (forrás:MTI)

Albérleti árak:

Utána néztem egyes városokban, különösen azokban, ahol a munkavállalók nagy része más településekről (sok esetben külföldről) vállal munkát egy-egy ipari parkban, hogy milyen albérletárak vannak.

Komáromban például – egy ismerősöm beszámolása szerint – a nemrég átadott akkumulátorokat gyártó cégnél a külföldi munkavállalók – köszönhetően nyilván a tulajdonjogoknak is – száma eléri, sőt meg is haladja a hatvan (!) százalékot. Ez természetesen magától érthetően azt eredményezi, hogy ezeknek az embereknek szállást is kell nyújtani. A munkáltató tehát bérleményeket keres, hiszen a cégnek még magas bérleti díj mellett is megéri a munkavállalóit elhelyezni.

Fenti tények egyenes következménye, hogy ebben a városban az albérlet árak már olyan mértékű növekedést mutatnak, ami a környező falvakban, vagy városokban élő magyar emberek számára túlzás nélkül elérhetetlenek.

Míg egy két évvel ezelőtt a dunántúli kisvárosban egy kétszobás albérlet rezsi nélkül hatvan-nyolcvanezer forintért elérhető volt, az idei év elején már a dupláját kérik érte. De nem ritka, hogy egy ötven négyzetméteres ingatlan havi bérleti díja a százötvenezer forintot is meghaladja. A hirdetések szinte fel sem kerülnek az ingatlanos oldalakra, már el is keltek a lakások.

Gondolom, felvet néhányunkban jó sok kérdést, véleményt, esetleg indulatot is, Ez a tény, és le lehet vonni nem kevés következtetést is, hogy vajh’ hova tartunk.

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő

Tetszett? Hasznos volt? Kérlek, ne feledd el megosztani másokkal, és használd az alábbi közösségi megosztás gombokat!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük