Tárgyi eszközértékesítés
Ha nem akarod elolvasni, inkább csak meghallgatnád, indítsd el a fenti lejátszót!
Sokakat érintő téma a mostani, de remélem, hatékony segítség lehet azoknak, akik tárgyi eszköz értékesítésében gondolkodnak. Vagy esetleg később döntenek úgy, hogy áruba bocsájtják tárgyi eszközüket, és nem tudják pontosan, hogyan számolják ki annak feltehetően valós értékét eladás előtt. Persze úgy, hogy ne járjunk rosszul.
Én a számszerűsítés elvén működöm általában, most is igyekszem a lehető legegyszerűbb, gyakorlatias, számosított példával illusztrálni a tárgyi eszközértékesítés alapvető kritériumait. Ezek a számok nyilván nem relevánsak érték-arányokat tekintve, de minden esetre könnyebb lehet a matek.
Kezdjünk is bele!
Nos, tegyük fel, hogy van egy tárgyi eszközünk – melynek fogalmát már tisztáztuk korábban – és annak nyilván van egy értéke. Legyen ez az érték most: Kétmillió magyar forint.
Ez a tárgyi eszköz nyilván a tulajdonunkban volt, bizonyos ideig legalább is. Nos, az eladásig a tárgyi eszköznek ezen időintervallum alatt megvan a terv szerinti értékcsökkenése (korábban ebben a témában is tisztáztam a fogalmakat). Legyen, ez mondjuk Négyszázezer forint. A terven felüli érték csökkenése pedig – mert ilyen is van – legyen Százezer forint.
Tehát. Fenti összegek mondjuk, a mai napra vonatkoznak. Nos, ha ma adnánk el ezt a tárgyi eszközt, mennyiért „érné meg” eladni?
Ha egymillió forintért adjuk el, akkor rosszul jártunk? Mennyi a tárgyi eszköz értéke a mai napon, a könyv szerinti nyilvántartás szerint?
Egyszerű kiszámolni. Az eszköz a könyv szerinti nyilvántartás szerint egészen pontosan másfél millió forint. Hiszen ha levonjuk az eredeti értékéből, ami Kétmillió, az eladásig felhalmozódott terv szerinti értékcsökkenést (négyszázezer ft-ot) és a terven felüli értékcsökkenést (százezer ft-ot), akkor marad a tárgyi eszközünk értéke a jelen pillanatban Egymillió-ötszázezer forint.
Tehát a válasz igen, rosszul jártunk, ha Egymillióért értékesítettük.
Megjelenik az eladási ár, jelen esetben Egymillió ötszázezer forint – egyéb bevételként, illetve Négyszázezer forint – mint egyéb ráfordítás. A másik pedig, hogy tárgyi eszközökben csökkenés lesz nyilvánvalóan, hiszen ha értékesítettük, akkor a nyilvántartásból ki kell, hogy kerüljön. A vevőnkkel szemben pedig Egymillió ötszázezer forintnövekedés lesz (amennyiben készpénzes vásárló, akkor a pénztárban fog megjelenni a növekmény) Arról nem is beszélve, hogy vevőkövetelés is és fizetendő áfa is mutatkozni fog.
Kivezetjük tehát magát az eszközt (hiszen értékesítettük), ez a ráfordításunk. A bevételünk pedig az eladási ár, amit szintén be kell vezetni a nyilvántartásunkba.
Ugye, hogy nem is bonyolult?
Szerintem ez a része könnyen értelmezhető, azonban itt is – mint mindig – felhívom a figyelmet a szakértő segítség igénybevételére, mindenféle tranzakció megkezdése előtt, s ez alól a tárgyi eszközértékesítés sem kivétel. Ráadásul a fenti példa egy jócskán leegyszerűsített és koránt sem minden részletre kitérő illusztráció!
Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő
